AZ INTEGRÁL SZEMLÉLETRŐL
Az »integrál« szó jelentése: átfogó, magába foglaló, nem kirekesztő, felölelő.
röviden: ÉS a vagy helyett
Az önismeretben azt jelenti, hogy a tudatról és a tudatosságról rendszerszemléletben gondolkodom és dolgozom.
KEN WILBER
Az integrál szemlélet Ken Wilber, amerikai filozófus munkáján alapszik, aki kidolgozta és leírta a minden emberre egyetemesen jellemző tudatfejlődési szinteket. A Wilber által megalkotott ember-térkép segít megállapítani az önismereti munkában, melyik szinten (vagy szinteken) történt az elakadás és ennek kapcsán milyen eszköz és megközelítés lesz ennek oldására a leghatékonyabb.
"Egy fontos szabályom van: mindenkinek igaza van. Pontosabban mindenkinél - engem is beleértve - ott van egy fontos része az igazságnak és ezt a részt meg kell becsülni, dédelgetni és részévé tenni egy szívélyes, tágas és együttérző befogadásnak. Bármely terület integrál megközelítése azt jelenti, hogy annyi szemszöget, stílust és módszertant ölelünk fel, amennyi csak lehetséges, miközben továbbra is a téma összefüggő szemléletére törekszünk. Az integrált megközelítések segítenek összehozni számos, már létező mintát, így ezek a megközelítések hálózatszerűen összekapcsolódnak és kölcsönösen megtermékenyítik egymást." Ken Wilber
A GLOBÁLIS TUDÁS KORSZAKA
Az integrált rendszer hátterében több száz rendszer és sok ezer szakirodalom módszeres és szisztematikus összevetése áll, ugyanis az elmúlt harminc évben új történelmi korszak beköszöntének lehettünk tanúi: először vált elérhetővé számunkra a világ összes kultúrája. A tudás ma már globális, ami - a történelem során szintén először - azt is jelenti - , hogy az emberi tudás teljessége elérhető a számunkra, minden nagy civilizáció tudását, bölcsességét, tapasztalatait és elgondolásait bárki szabadon tanulmányozhatja.
Az integrál szemlélet pontos, szakértői tisztaságú adatokra és megállapításokra, mely vagy objektív kutatáson (empiricizmus), vagy szubjektív élménybeszámolón alapul (fenomenológia) ugyanis mindkettőt érvényesnek tartja.
Az integrál rendszer sajátossága, hogy elismer minden területet, és a versengést együttműködéssé fordítja át. Az ismeretterületek között bevett a versengés: „ez igaz, vagy az?” Az integrál szemlélet szerint ez is és az is, minden kutatás egy másik nézőpontot mutat be, mely önmagában érvényes, és megfelelő módon összerendezhető, amihez nem az szükséges, hogy naivan mindent igaznak jelentsünk ki, hanem hogy képesek legyünk meglátni egy magasabb rendeződési elvet és rendszert.
RÁLÁTÁS A SZINTEKRE
Miután Wilber összehasonlított számos fejlődési modellt, amelyek a nyugati pszichológia tudományos megközelítésének eredményeiként jöttek létre valamint a több ezer éves meditatív hagyományok által leírt tudatfejlődési szinteket kirajzolódott számára egy tudatfejlődési spektrum.
Ezt a spektrumot ő 10 szintre osztott fel, amelyek leírják a tudat fejlődését a születéstől egészen a megvilágosodott elméig.
A létra remek támpont az egyéni fejlődés elakadásai meghatározásában, előrehaladási lehetőségek feltérképezéseinél és a psziché teljesebb megértéséhez.
A wilberi emberképnek az a legnagyobb értéke, hogy rámutat arra, hogy egyszerre vagyunk jelen az összes tudatfejlődési rétegben. A Wilber által megalkotott ember-térképen egyértelműen látszik a fejlődési szakasz, ahol az elakadás megtörtént és ebből nagyon gyorsan meg lehet állapítani, hogy milyen eszköz kell ennek a problémának a megközelítésére.
INTEGRÁL SZEMLÉLETŰ ÖNISMERET
Az ülések alatt kapsz egy visszajelzést a saját belső működésedről. Segítek kiemelni a közös mintázatot az életedben felmerülő nehézségekben, problémákban és elakadásokban. Hiszek abban, hogy ha a tudatosság a vezető elv az életünkben, akkor kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a személyiségünknek és a környezetünknek és nem a külső illetve belső dinamikáink vagy fejletlenebb részeink irányítanak minket, hanem egy tudatos, nagyobb, "rálátós" részünkből tudjuk meghozni az életvezetésünk fontos döntéseit.
Az integrál önismeret alap feltételezése, hogy minden reakciónk és viselkedésünk rendben van. Ha viszont tudatfejlődési és fejlődéslélektani szintek tükrében nézünk rá erre a viselkedésre, akkor láthatjuk, hogy vannak alacsonyabb (korábban kialakult) és magasabb szintű működésmódjaink is. Ha ezt látod, akkor pontosabb térképed van magadról és sokkalta nagyobb szabadságfokkal tudod meghozni a döntéseidet. Példa: lehet, hogy még senki nem jelezte vissza neked, hogy ha dühvel vagy teljes magadba fordulással reagálsz arra, ha valaki nem-et mond (elutasít) és nem tudsz ezen változtatni, akkor ezek a korai énrészeid reakciói. Ez rendben van, a közös munkánk során ehhez megkeressük és közösen kialakítjuk az alternatív reakció lehetőségeket egy érettebb tudatossági szintet célozva. Ezeket gyakorlatokban is kipróbáljuk - szituációs helyzetekben, monodrámában.
Vezérelvem a gestalt attitűd, ami annyit jelent "kimondani, ami nyilvánvaló". A kimondás megkönnyebbülést hoz, az emberek éveken át tudnak nem kimondani dolgokat magukról, amik nagyon sokszor nyilvánvalóak és könnyen láthatóak a többiek számára. A gestalt attitűd azt jelenti, hogy mindenre nyitottak vagyunk, ami van.
Minden egyes tudatszint egy belső szereplő bennünk, mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai, tulajdonságai és céljai, és ezek szerint kell megközelíteni őket. Az egyes tudatszintek fő jellemzői Ken Wilber tudatfejlődési létrájából indulnak ki. Ha ezeket megtanulod magadban felismerni, akkor egyben megtanulod azt is, hogy hogyan kezeld őket. Ha például megtanulod felismerni a korai énrészeid működését, akkor tudni fogod, hogy mikor kell magadnak támogatást adni, és honnan kezdődik az a szint, ahol inkább a kihívás fog téged előre mozdítani. Ez 'szerepflexibilitásra' tanít, ami annyit jelent, hogy ugyanarra a helyzetre különböző reakciókat tudj adni és ne ragadj be az általad jól ismertbe, de kevésbé célravezetőre.
Az, hogy integrál attitűddel közelítek azt is jelenti, hogy én is flexibilisen tudok reagálni az egyes tudatszintjeidre (belső szereplőidre) és odamenni abba a rétegbe, amiben éppen vagy és olyan eszközzel, hozzáállással reagálni, ami előre tud téged mozdítani.
Forrás:
K. Wilber (2008). Integrál szemlélet. Ursus Liris, Budapest